Szanálási Alap

A Szanálási Alap feladatai

A Szanálási Alap létrehozatalával új elemmel bővült a pénzügyi stabilitási védőháló. A tagintézmények által finanszírozott Szanálási Alap célja, hogy a pénzügyi szektorban keletkező problémák kezeléséhez szükséges finanszírozási igényeket állami erőforrások bevonása nélkül lehessen kielégíteni.

A Szanálási Alap fő feladata az intézményi válságkezelés szanálási szakaszában felmerülő költségek viselése, a szanálási eszközök alkalmazásának finanszírozása. Ezek a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: a „Szantv.”) 126. §-a alapján a következők:

  1. a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása;
  2. a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő részére történő hitelnyújtás;
  3. a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása;
  4. áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek nyújtott tőkehozzájárulás;
  5. a szanálás alatt álló intézmény számára a Szantv. 59–60. §-aiban meghatározott célból történő hozzájárulás;
  6. az Országos Betétbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: az „OBA”) a Szantv. 143. § (5) bekezdése szerint fizetendő kártalanítás;
  7. a tulajdonosoknak vagy a hitelezőknek a Szantv. 98. §-ával összhangban fizetendő kártalanítás;
  8. a fiskális semlegesség Szantv. 128. §-a szerinti teljesülésének biztosítása;
  9. más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon kölcsön nyújtása;
  10. az a)-i) pontokban említett intézkedések bármely kombinációja; és
  11. a Szanálási Alapnak a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a fenti a)–d) pontokban említett intézkedésekhez az átvevő tekintetében történő igénybevétele.

A Szanálási Alap közvetlenül nem használható az intézmény, pénzügyi vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság veszteségeinek a fedezésére, illetve feltőkésítésére.

A Szanálási Alap küldetése, jövőképe és értéknyilatkozata

Küldetés

A Szanálási Alap küldetése, hogy a hazai pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében a piaci szereplők végső teherviselése mellett és az adófizetői pénzek kíméletével finanszírozást nyújtson szanálási intézkedések és szanálási eszközök hatékony és eredményes alkalmazásához.

Jövőkép

A Szanálási Alap a magyar pénzügyi rendszer megbecsült tagja, amely hatékony és eredményes eljárásaival, rendelkezésre álló vagyonával és szükség esetén további forrásbevonással biztosítja a finanszírozást a szanálási intézkedések és szanálási eszközök sikeres alkalmazásához.

Értékek

A Szanálási Alap etikai értékek alapján működő szervezet, mely magára nézve kötelezőnek ismeri el a Szanálási Alap operatív feladatait ellátó Országos Betétbiztosítási Alap Etikai Kódexében foglaltakat.

Szanálási Alap igazgatótanács

A Szanálási Alap irányító testülete az igazgatótanács, melynek tagjai:

Lóga Máté
Lóga Máté

a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára, a Szanálási Alap igazgatótanácsának elnöke

dr. Kandrács Csaba
dr. Kandrács Csaba

a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke

Márta Róbertné dr. Mohácsi Krisztina
Márta Róbertné dr. Mohácsi Krisztina

a Magyar Nemzeti Bank Szanálási Jogi és Szabályozási Főosztályának főosztályvezetője

Dr. Kómár András
dr. Kómár András

az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója

dr. Martonovics Bernadett
dr. Martonovics Bernadett

a Magyar Bankszövetség jogi igazgatója

A Szanálási Alap igazgatótanácsának ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a Befektető-védelmi Alap (Beva) ügyvezető igazgatója.

A Szanálási Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányításával.

Tagintézmények

A magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások kötelesek csatlakozni a Szanálási Alaphoz.

Minden új intézmény, a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot a Szanálási Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez.

A tagintézmények részletes listája itt érhető el: a Szanálási Alap tagintézményeinek listája.

Európai uniós szabályozás

Az Európai Unió a bank helyreállítási és szanálási irányelv (Bank Recovery and Resolution Directive – BRRD) elfogadásával tette meg a szükséges lépést az erős jogosítványokkal felruházott szanálási hatóságok felállítása felé, amelyek feladata a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások válságkezelése. Ezt a hatósági jogkört Magyarországon az MNB kapta.

A szabályozás kulcsfontosságú elve, hogy a válságkezelés költségeit a piaci szereplők befizetéseiből feltöltendő szanálást finanszírozó rendszereknek, pl. szanálási alapoknak kell viselniük, az adófizetői pénzek ilyen célú felhasználásának minimalizálása érdekében. E célból jött létre Magyarországon a Szanálási Alap.

A Szanálási Alap felállítása a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelését szolgálja.

A szanálási irányelv (BRRD) magyar nyelvű szövege innen tölthető le:

Nemzeti jogi szabályozás

A szanálás alapvető rendelkezéseit tartalmazó, illetve a Szanálási Alapot létrehozó törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény innen tölthető le:

Társintézmények

A Szanálási Alap feladatai végrehajtása során igénybe veheti az OBA és – a monetáris finanszírozás tilalmába nem ütköző módon – az MNB szolgáltatásait.

Magyar Nemzeti Bank (MNB)
1013 Budapest, Krisztina körút 55.
Telefon: +36 1 428 2600
www.mnb.hu

Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
1011 Budapest, Vám utca 5-7.
https://kormany.hu/gazdasagfejlesztesi-miniszterium

Pénzügyminisztérium (PM)
1055 Budapest, József nádor tér 2–4.
Telefon: +36 1 795 1400
https://kormany.hu/penzugyminiszterium

Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
1092 Budapest, Köztelek u. 6. (CityGate 1. Irodaház, 6. emelet)
Telefon: +36 1 214 0661
www.oba.hu

Befektető-védelmi Alap (Beva)
1092 Budapest, Köztelek u. 6. (CityGate 1. Irodaház, 4. emelet)
Telefon: +36 1 216 7130; +36 1 216 7131
www.bva.hu

Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK)
1013 Budapest, Krisztina tér 2.
Telefon: +36 1 488 9488
www.akk.hu

KELER Központi Értéktár Zrt. (KELER)
1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Telefon: +36 1 483 6100
www.keler.hu

Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN)
1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1.em.
Telefon: +36 1 321 0116
www.psfn.hu