Szanálási Alap

A Szanálási Alap feladatai

A Szanálási Alap létrehozatalával új elemmel bővült a pénzügyi stabilitási védőháló. A tagintézmények által finanszírozott Szanálási Alap célja, hogy a pénzügyi szektorban keletkező problémák kezeléséhez szükséges finanszírozási igényeket állami erőforrások bevonása nélkül lehessen kielégíteni.

A Szanálási Alap fő feladata az intézményi válságkezelés szanálási szakaszában felmerülő költségek viselése, a szanálási eszközök alkalmazásának finanszírozása. Ezek a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: a „Szantv.”) 126. §-a alapján a következők:

  1. a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő eszközeinek és kötelezettségeinek garantálása;
  2. a szanálás alatt álló intézmény, annak leányvállalatai, áthidaló intézmény vagy szanálási vagyonkezelő részére történő hitelnyújtás;
  3. a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek megvásárlása;
  4. áthidaló intézménynek vagy szanálási vagyonkezelőnek nyújtott tőkehozzájárulás;
  5. a szanálás alatt álló intézmény számára a Szantv. 59–60. §-aiban meghatározott célból történő hozzájárulás;
  6. az Országos Betétbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: az „OBA”) a Szantv. 143. § (5) bekezdése szerint fizetendő kártalanítás;
  7. a tulajdonosoknak vagy a hitelezőknek a Szantv. 98. §-ával összhangban fizetendő kártalanítás;
  8. a fiskális semlegesség Szantv. 128. §-a szerinti teljesülésének biztosítása;
  9. más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon kölcsön nyújtása;
  10. az a)-i) pontokban említett intézkedések bármely kombinációja; és
  11. a Szanálási Alapnak a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a fenti a)–d) pontokban említett intézkedésekhez az átvevő tekintetében történő igénybevétele.

A Szanálási Alap közvetlenül nem használható az intézmény, pénzügyi vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság veszteségeinek a fedezésére, illetve feltőkésítésére.

A Szanálási Alap küldetése, jövőképe és értéknyilatkozata

Küldetés

A Szanálási Alap küldetése, hogy a hazai pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében a piaci szereplők végső teherviselése mellett és az adófizetői pénzek kíméletével finanszírozást nyújtson szanálási intézkedések és szanálási eszközök hatékony és eredményes alkalmazásához.

Jövőkép

A Szanálási Alap a magyar pénzügyi rendszer megbecsült tagja, amely hatékony és eredményes eljárásaival, rendelkezésre álló vagyonával és szükség esetén további forrásbevonással biztosítja a finanszírozást a szanálási intézkedések és szanálási eszközök sikeres alkalmazásához.

Értékek

A Szanálási Alap etikai értékek alapján működő szervezet, mely magára nézve kötelezőnek ismeri el a Szanálási Alap operatív feladatait ellátó Országos Betétbiztosítási Alap Etikai Kódexében foglaltakat.

Szanálási Alap igazgatótanács

A Szanálási Alap irányító testülete az igazgatótanács, melynek tagjai:

Lóga Máté
Lóga Máté

a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, az igazgatótanács elnöke

dr. Kandrács Csaba
dr. Kandrács Csaba

a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke

Márta Róbertné dr. Mohácsi Krisztina
Márta Róbertné dr. Mohácsi Krisztina

a Magyar Nemzeti Bank Szanálási Jogi és Szabályozási Főosztályának főosztályvezetője

Dr. Kómár András
dr. Kómár András

az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója

A Szanálási Alap igazgatótanácsának ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt a Befektető-védelmi Alap (Beva) ügyvezető igazgatója.

A Szanálási Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányításával.

Tagintézmények

A magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások kötelesek csatlakozni a Szanálási Alaphoz.

Minden új intézmény, a tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot a Szanálási Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez.

A tagintézmények részletes listája itt érhető el: a Szanálási Alap tagintézményeinek listája.

Éves beszámoló

A Szanálási Alap évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek.

 

Év Éves jelentés
2021 Letöltés
2020 Letöltés
2019 Letöltés
2018 Letöltés
2017 Letöltés
2016 Letöltés
2015 Letöltés
2014 Letöltés

Európai uniós szabályozás

Az Európai Unió a bank helyreállítási és szanálási irányelv (Bank Recovery and Resolution Directive – BRRD) elfogadásával tette meg a szükséges lépést az erős jogosítványokkal felruházott szanálási hatóságok felállítása felé, amelyek feladata a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások válságkezelése. Ezt a hatósági jogkört Magyarországon az MNB kapta.

A szabályozás kulcsfontosságú elve, hogy a válságkezelés költségeit a piaci szereplők befizetéseiből feltöltendő szanálást finanszírozó rendszereknek, pl. szanálási alapoknak kell viselniük, az adófizetői pénzek ilyen célú felhasználásának minimalizálása érdekében. E célból jött létre Magyarországon a Szanálási Alap.

A Szanálási Alap felállítása a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelését szolgálja.

A szanálási irányelv (BRRD) magyar nyelvű szövege innen tölthető le:

Nemzeti jogi szabályozás

A szanálás alapvető rendelkezéseit tartalmazó, illetve a Szanálási Alapot létrehozó törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény innen tölthető le:

Társintézmények

A Szanálási Alap feladatai végrehajtása során igénybe veheti az OBA és – a monetáris finanszírozás tilalmába nem ütköző módon – az MNB szolgáltatásait.

Magyar Nemzeti Bank (MNB)
1013 Budapest, Krisztina körút 55.
Telefon: +36 1 428 2600
www.mnb.hu

Pénzügyminisztérium (PM)
1055 Budapest, József nádor tér 2–4.
Telefon: +36 1 795 1400
www.ngm.gov.hu

Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
1092 Budapest, Köztelek u. 6. (CityGate 1. Irodaház, 6. emelet)
Telefon: +36 1 214 0661
www.oba.hu

Befektető-védelmi Alap (Beva)
1092 Budapest, Köztelek u. 6. (CityGate 1. Irodaház, 4. emelet)
Telefon: +36 1 216 7130; +36 1 216 7131
www.bva.hu

Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK)
1013 Budapest, Krisztina tér 2.
Telefon: +36 1 488 9488
www.akk.hu

KELER Központi Értéktár Zrt. (KELER)
1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Telefon: +36 1 483 6100
www.keler.hu

Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN)
1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1.em.
Telefon: +36 1 321 0116
www.psfn.hu