A Szanálási Alap megkezdte működését
2014. július 29., 17:29
Megtartotta alakuló ülését a Szanálási Alap Igazgatótanácsa a hatályba lépett a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló (2014. évi XXXVII.) törvény alapján. A hitelintézetek és befektetési vállalkozások által feltöltendő pénzalap célja, hogy az adófizetők helyett a szektor szereplői önmaguk finanszírozzák a bajba jutott intézmények helyzetének rendezését.
A Szanálási Alap irányító testületének egy tagját a nemzetgazdasági miniszter, két tagját a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelölte ki, míg a negyedik tag az Országos Betétbiztosítási Alap mindenkori ügyvezető igazgatója.
A törvény értelmében a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásnak kötelező csatlakozniuk az alaphoz. Az operatív munka azzal kezdődik, hogy a 2014. július 21-én tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetek, befektetési vállalkozások és a július 21-ig tevékenységi engedélyt kérelmező intézmények 2014. augusztus 21-ig beküldik a Szanálási Alaphoz a csatlakozási nyilatkozataikat.
Az intézményeknek ezt követően, 2014. szeptember 4-ig – a csatlakozási díj első részleteként – a jegyzett tőkéjük 0,01%-ának, majd 2014. október 20-ig a jegyzett tőkéjük 0,04%-ának megfelelő összeget kell átutalniuk a Szanálási Alap számlájára.
A 2014. július 21-e után tevékenységi engedélyért folyamodó intézmények – az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül – a jegyzett tőkéjének 0,05%-ával megegyező összeget kötelesek az alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.
Az alap önálló honlapjának létrehozataláig a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Betétbiztosítási Alap honlapjain nyílik lehetőség a tájékozódásra a Szanálási Alapról. A csatlakozási nyilatkozat is erről a honlapokról tölthető le.
Az uniós elvek szerint megalkotott törvény 2014. július 21-én lépett hatályba. A törvény erejénél fogva létrejött Szanálási Alap jelentős mértékben hozzájárul a pénzügyi közvetítői rendszer biztonságos, megbízható működéséhez, a stabilitás fokozásához. Alapelve, hogy a nehéz helyzetbe került intézményekben a kritikus funkciók mindig fenntarthatóak maradjanak, így a szanálás a fizetésképtelenségi eljárással szemben előnyös alternatíva legyen. A törvény másik alapelve, hogy a kisbetéteseket nem érheti veszteség: a százezer euró alatti betéteket a betétbiztosítási keretrendszer továbbra is védi.
A csatlakozási nyilatkozat mintái innen letölthetők.
Budapest, 2014. július 29.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Magyar Nemzeti Bank
Országos Betétbiztosítási Alap